Az állandó emberi jelenlét a Holdon számos leküzdendő akadályt rejt, de az egyiket épp most küzdhette le egy brit cég: egy mikrohullámú szerkezettel tisztítják meg a holdi jeget, a végeredmény pedig iható víz.
Miközben a holdra szállással is egyre inkább küszködik a NASA, Donald Trump – és a hozzá közel álló Elon Musk – egyre inkább a Mars felé kacsintgat. Bemondani azonban könnyebb, mint megcsinálni, rengeteg megoldandó kérdés van technológiai és pénzügyi téren is.
Idén másodjára is halasztja az Artemis-programot a NASA, mert még dolgozniuk kell az Orion űrkapszula hőpajzsát érintő problémán.
Új illusztrációkat adott közre a SpaceX, melyek segítségével képet kaphatunk arról, mire lehet majd számítani 2026-ban, amikor az Artemis III küldetés során ismét ember lép a Holdra.
Egy éven belül már ember is megközelítené a Holdat az Artemis-2 küldetés során, de a NASA egyelőre még hallgat arról, hogy az első teszt során mi okozta az Artemis-1 hőpajzsát érintő váratlan problémákat. Pedig ennek a sérülése végzetes lehet a legénység számára is.
A Holdon – gravitáció hiányában – nem könnyű feltápászkodni egy esést követően, és ebben a hatalmas szkafander is szerepet játszik. Pedig az Apollo-program során gyakoriak voltak az esések, de a jövő asztronautáit már robotkarok segíthetik majd fel, köszönhetően a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) fejlesztésének.
Először lehet teljes valójában megtekinteni a Prada és az Axiom Space által fejlesztett új szkafandert, melynél a megjelenés mellett a funkciókra is nagy hangsúlyt fordított a két cég.
Kína a tervek szerint 2030-ban küldene három embert a Holdhoz, hogy közülük kettő leszálljon a felszínére. Az ehhez szükséges űrruha már elkészült.
A Holdon gyorsabban telik az idő, mint a Földön. A különbség ugyan csekély, idővel azonban összeadódhat, ami már veszélybe sodorhatja a nagy pontosságot igénylő küldetéseket. A NASA ezért egységes időzónát vezet be, amit majd a holdi telepesek is használhatnak.
Az egyik legizgalmasabb – és legnehezebb – kérdése az állandó holdi jelenlétnek, hogy mégis miből építkezzen ott az ember. Az egyik megközelítés, hogy a holdi talajból kéne építőanyagot készíteni, és ezzel kísérletezik Kína is.
Kilőtt az ára, és tetemes csúszásban is van az Artemis-program második indítóállása, mutat rá a NASA főfelügyeleti szervének friss jelentése.
Bill Nelson NASA-igazgató szerint is rendkívül gyorsan halad Kína a saját űrprogramjával – most éppen egy olyan módszert fedeztek fel, mellyel biztosítható lehet akár 50 ember napi ivóvíz-ellátása is.
A hőpajzsot, a fokozatokat szétválasztó csavarokat, valamint az elektronikus rendszereket is érintik azok a problémák, melyekre a NASA főfelügyeleti szervének új jelentése hívja fel a figyelmet. Az amerikai űrhivatal már dolgozik az űrhajósokra nézve veszélyes hibák orvoslásán.
Talaj- és kőzetmintákat gyűjtene a Hold sötét oldaláról Kína Csang’o-6 missziója. Ehhez adattovábbító műholdakra is szükség lesz.
Ellenáll a zord holdi körülményeknek, és rossz fényviszonyok között is jó minőségű képeket lehet készíteni a Nikon által fejlesztett kamerával, amely az Artemis-misszió holdra szállásánál tesz majd jó szolgálatot.
Kína egy multifunkciós, 100 kilogrammos robotot küldene a Holdra valamikor 2028-ban. A gépezet jó munkásemberként a holdbéli porból és kőzetből készítene téglát egy leendő holdbázishoz.
Az Artemis 2 és 3 ütemtervét is módosította a NASA biztonsági megfontolásokból, mivel még több dolgot is fejleszteni kell az űrhajón.
Kínának jelenleg nincs olyan rakétája, amellyel képes lenne akkora terhet megmozgatni, ami egy Hold-küldetéshez kell az űrhajósok számára. Márpedig az ország ezt szeretné végrehajtani, ezért kétlépcsős megoldásban gondolkodik.
Ahhoz, hogy az ember a Hold felszínén életben maradjon, elengedhetetlennek tűnik az égitest erőforrásainak felhasználása. Például bányászással. Az ehhez vezető első lépést teszi meg a NASA októberben.
A NASA 2024-ben már embert vinne a Holdhoz, hogy a holdra szállás előtti utolsó próbán megkerülje velük az égitestet. Hogy kik lesznek ők, az hamarosan kiderül.
